to Steven Saxby
Halloween. Pumpkin. Halloween pumpkin. Pumpkin. Big pumpkin. Small pumpkin. Big orange pumpkin. Pumpkin soup. Pumpkin pie. Pumpkin lantern. Pumpkin pumpkin. I have something in the fridge, do you guess what it can be?... =)
I had a great day today, what is a big word concerning that I had hard times the last days. Because I did not have work this week so far. Because I found myself alone. Because I will not go home for Christmas. Still, today was a great day. Why?
In the morning I was going to apply to an other agency, but for the same work. They are said to give more work, tell the times and the places a week before and pay more. And the atmosphere was more Western-European than at the first place (though I do not want to say any unjust bad things about them, not even accidentally). So I had a small training again.
After that, I came home and tried to cook something creative from the stuff I bought on my way, with the motto that nothing bad can be cooked from good things like ham, egg, onion and pasta... Well, I do not dare to ask any friends who are good cooks what their opinion are, but it was good enough for me... Meanwhile I realised that the Pumpkin Event is at hand at the Anglican parish (somehow I had thought that it will be on Friday, 1st November), so I quickly decided that I definitely had to go (you know, being open and accept every single invitation) so I rushed there, hunting a pumpkin on my way.
You know feasts! When you get to the street realising that something special is happening (and realising as well, that you are late if you want to bring a pumpkin with you, so you have to run), feast is in the air, even the buses are more red, something is getting warmer in you, you are more and more excited, nothing you care just the feast. Suddenly a smile is on your face and you do not know when it appeared there, but you do not care - everyone is nice and kind in your eyes...
And the embarrassing moment when you realise that all the pumpkins are sold out... Where can I have my pumpkin? I do not want to go without it! And then, you finally get it, of course the shop assistant is very kind and a nice one - what else? And then running on the always-busy Hoe street with the pumpkin in your hands and later on the narrow streets... It is feast today!
I had my best Halloween Pumpkin Event of my whole life! We were cooking pumpkin soup and pumpkin pie under the guidance of Master Chef Steven Saxby, the local Anglican vicar, you know. It was a nice, familiar evening, really! Thanks Steven!
See today's music below, thanks for reading!
Steven Saxbynek
[Ezúton elnézést kérek a fordítási nehézségekből adódó esetlegesen kétértelmű szövegezésért. Itt szeretném leszögezni, hogy a bejegyzésben megkerülhetetlen "tök" szót a Magyar Értelmező Kéziszótár azonos című cikkének első értelmezése szerint kell venni. Azaz: tök (főnév): Biológia: kúszó növény, melynek gyümölcse ehető.]
Halloween. Tök. Halloweeni tök. Tök. Nagy tök. Kis tök. Nagy narancssárga tök. Tökleves. Tökös pite. Töklámpás. Tökös tök. Van valami a hűtőben, tippeltek, hogy mi lehet?... =)
Remek napom volt ma, ami nagy szó tekintve hogy nehéz napjaim voltak mostanában. Mert ezen a héten eddig nem volt munka. Mert egyedül találtam magam. Mert nem megyek haza Karácsonyra. Mégis, a mai nap remek volt. Miért?
Reggel egy másik ügynökségre mentem, ugyanerre a munkára jelentkezni. Azt mondják róluk, több munkát adnak, egy héttel előre megmondják mikor és hova megyek és többet fizetnek. És a légkör is nyugatibb, mint az első helyen (bár rájuk sem akarok igaztalanul rosszat mondani, még véletlenül sem). Szóval megint volt egy rövid képzés.
Utána hazajöttem és próbáltam valami kreatívat főzőcskézni a hazafelé vett alapanyagokból, mondván, hogy csak nem sül ki rossz olyan jó dolgokból, mint a sonka, a tojás, a hagyma és a tészta... Hát, egyik szakácskodó barátom véleményét sem merem kikérni, de nekem elég jó volt... Közben ráébredtem, hogy itt a Tökjó Tökprogram az anglikán plébánián (valamiért előtte azt hittem, hogy pénteken lesz, november elsején), szóval gyorsan kitaláltam, hogy ott a helyem (tudjátok, csak nyitottnak lenni és minden egyes meghívást elfogadni), szóval odasiettem útközben tökre vadászva.
Ismeritek az ünnepeket! Mikor leérsz az utcára ráébredsz, hogy valami különleges történik (meg persze arra is, hogy késésben vagy, ha még egy tököt is akarsz vinni magaddal, szóval futnod kell), az ünnep ott van a levegőben, még a buszok is pirosabbak, valami bent egyre csak melegít, egyre izgatottabbá válsz, nem törődsz semmivel, csak az ünnepi érzéssel. Hirtelen mosoly jelenik meg az arcodon és azt sem tudod, mikor került oda, de nem is nagyon érdekel - mindenki olyan rendes és kedves a szemedben...
És a kínos pillanat, mikor szembesülsz vele, hogy az összes tököt kiárusították... Hol találok egyet? Nem akarok anélkül menni! És később végre megleled, az eladó persze kedves és jófej - mi más? És utána futás végig a folyton nyüzsgő Hoe streeten a tökkel a kezedben, majd a keskeny utcákon... Ünnep van ma!
Ez volt életem legjobb Halloweeni Töksütögetése! Töklevest főztünk és tökös pitét sütöttünk Steven Saxby főszakács irányítása alatt; a helyi anglikán lelkész, tudjátok. Nagyon szép, családias este volt, tényleg! Kösz, Steven!
Nektek pedig köszönöm, hogy olvastok!
______________________________________
Music for today / Zene mára
"Some days I don't know if I am wrong or right
Your mind is playing tricks on you, my dear."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.