Karény blog

In half an hour, Lent is here

and I am sitting in the middle of nowhere

not bad place though, the fireplace is near

and I'm now here

in Montese.

In 27 minutes, Lent is here

and I am listening to cool cello music

I don't know why but I like when cello is cool

(you know it's my mother's 'tool')

and in 25 minutes it is midnight

and I am writing

in the middle of nowhere.

The middle of nowhere is a nice place

'specially for those who like walking

still on the weekend I was in Bologna

using my words (not best) for talking

and now in 22 minutes, Lent is here

and I am writing my even-weaker verses.

Paradoxons I like, not controversies.

Words are weak. Sentences weaker.

I will never be a speaker.

And now Lent is 18 minutes far

and I will have to try to change again.

Fél óra múlva a nagyböjt jön el

és a semmi közepén ülök én

nem rossz hely bár, a tűzhely közel

és most itt vagyok

Montesében.

Még 27 perc, s a nagyböjt itt van

és én király csellószót hallgatok

nem tudom miért, de szeretem ha a cselló király

(tudjátok, anyám hangszere)

és az éjfél csak 25 percnyire

és én írok

a semmi közepén.

A semmi közepe egy szép hely

különösen a séta-kedvelőknek

hétvégén azért Bolognában jártam

szavakkal (nem a legjobb) beszélni

és most nagyböjtig már csak 22 perc maradt

s még gyengébb sorokban írom magamat.

A paradoxonokat szeretem, nem az ellentmondást.

Gyenge a szó. A mondat gyengébb.

Beszélő sosem lesz már belőlem.

És csak 18 perc a nagyböjt

s változást kér újra tőlem.

________________________________________________________________________________