And start a new journey, an everyday journey, one that you walk day by day as autumn days arrive. A real journey? - yes, it is. A real journey and a special one: it touches far away lands both geographically and possibly in the inner world. It doesn't mean a physical, material journey by necessity - but who cares? In the last weeks I was travelling mainly to the Arabic world and other times to the Victorian England and today's Scotland - all of them through my recent studies. Yesterday I have started a new line, which connects to India. When I was in Taizé last time I met people who talked about India, some that lived their, another who visited it. It must be a very interesting land. I wonder how much an Indian writer can show it?
Last week I met a Croatian friend of mine and I rediscovered how much more does speaking a foreign language mean than simply translating my thoughts for someone who does not understand Hungarian. (Actually, my friend, Sanja, does speak Hungarian but I was happy we spoke English.) Using an other language means another way of expressing myself, another way of thinking an behaviour. In fact, I feel English gives me more freedom of thought than my own mother tongue. Funny, isn't it? So I may use this blog to speak more freely and openly about what comes to my mind.
Being on a different kind of journey, my blog will change as well. We will see how. I am a bit excited about it. Maybe it will be even more interesting than last year's journey? Maybe experiences can crystallise into thoughts once I can look at them from a distance? Maybe a new creation can shape something new wholeness? We will see...
Welcome back!
És kezdj új utat, a mindennapok útát, utat melyen nap mint nap jársz amint megérkezik az ősz. Igazi utat? - igen, azt. Egy igazi és különleges utat: távoli tájakra vezetőt, mind földrajzilag, mind talán idebenn. Ha nem is fizikailag bejárt ez az út, végülis ki bánja? Az utóbbi hetekben arab tájakok, a viktoriánus Angliában és napjaink Skóciájában jártam - mind a tanulmányaimon keresztül. Tegnap új vonalon indultam el, mely ezúttal Indiába vezet. Legutóbb Taizében hallottam embereket Indiáról beszélni, ott élőket és olyat is, aki arra utazott. Nagyon érdekes föld lehet. Vajon mennyire tudja megmutatni egy indiai író?
Múlt héten egy horvát barátommal találkozván fedeztem fel újra, mit jelent számomra az angol nyelv. Nem csak szavakat fordít valakinek, aki nem beszél magyarul (bár Sanja éppenséggel beszéli a nyelvet), hanem megváltoztatja a kifejezési formát, a viselkedést és a gondolkodást. Igazából nekem több szabadságot ad. (Jaj de fura ezt magyarra fordítani!) Vicces, nem? Szóval lehet, hogy az angol formát érdemesebb olvasni. (Orsi, remélem tudod, hogy csak neked fordítok... ;) ).
Mivel már nem úgy utazom, mint eddig, valószínűleg a blog is meg fog változni. Majd meglátjuk, hogyan. Kíváncsi vagyok... Talán ez még érdekesebb is lesz? Talán most állnak majd össze az emlékek gondolatokká? Talán valami új fog formálódni? Meglátjuk...
Mindenesetre Isten hozott titeket újból!
Music for today / Zene mára
____________________________________
"Ezeregy várost bejártam, ezeregy évig utazom."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.