Karény blog

I am here for a month now. Here in the City of London. In a city of many faces. In a city that shows something from all the world. Last time I was asking you to forget this city, but now I will be the one who is coming to talk about it. I hope I will manage to be as subjective as possible. Who wants objectivity?!

A London view. From my window, I see a narrow street going to the small hill, it is a nice one with many trees, turning their colours from green to yellow and red (autumn is here) and all variations in between, and until dark purple. The houses are all the same, still all different. Small, and typical English ones, many in one row, but you can always discover some unique and special things on them. Maybe the door is painted with a nice colour, the small garden has a nice bush of flowers which smells like sweet autumn, maybe the whole garden is crowded with pumpkins, witches, spiders and skeletons - Halloween is coming... Some houses have names written on them, you can feel that a small piece of private life is beginning behind each and every doors - and that privacy is sacred, must not be disturbed. You know, "my house is my castle".

If you keep walking, you arrive to the top of the small hill. You find a small church there - Anglican, of course, though there are many churches for many religions everywhere, even mosques. But this one is beautiful, though maybe because of the old gothic cemetery around it. It has an atmosphere of medieval ghost stories, especially at night - and I love walking in London during the night. It is most possible that you will meet a fox if you take a walk that time, there are many foxes here. And squirrels and all type of ducks, geese and water birds in the parks. Even black swans.

But you can decide you choose Hoe street, what is always busy - I go to work using it. It is absolutely different. You meet all nations there (even English people at times!), Arabs, Indians, Africans, Polish, Italians, Hungarians and so on. And the shops are the same, there are many of them and they somehow represent the different nations, cultures and mentalities.

Or you can stay home. You can listen to the frequent voice of the ambulance and the police and the cars and buses as well, of course. I am wondering why I hear the police and ambulance so much... Maybe because we live near Tottenham Hale, what's said to be a ghetto. I change night bus there at times, because the Tube stops about midnight.

Of course, the popular, traditional London is also here, I meet it most times when I go to work. Last time, for instance, I was walking to work near the London Eye. And coming back I saw its evening lights. Well... it was really something to watch. Sometimes I am walking in the City as well, but I do not want you to get bored with it, so better to check the photos using the link on the right, if you want.

So, this is an impression of London. Next time maybe I will write about daily routine here (if there is a daily routine as such), I don't know, we will see. Check the music below if you want, that's again just an impression, but nothing to do with this entry. Thanks for reading! =)

Most egy hónapja, hogy itt vagyok. Itt, London városában. Egy sokarcú városban. Egy városban, ami a világ minden tájáról mutat valamit. Legutóbb arra kértelek titeket, hogy felejtsétek el ezt a várost, de most mégis én fogok beszélni róla. Remélem olyan szubjektív leszek, amennyire csak lehetséges. Kinek kell a tárgyilagosság?!

Csak egy kép, Londonról. Az ablakomból egy keskeny utcára látni, ahogy a dombra igyekszik, elég szép hely, sok fával övezve amik épp most fordulnak át zöldből sárgába és pirosba (itt van az ősz, itt van újra) és minden közbeeső árnyalatba egészen a sötétliláig. A házak mind egyformák mégis mind különbözőek. Kis, angol házak, jó sok egy sorban, de mindegyiken felfedezhetsz valami egyedit és különlegeset. Talán az ajtó van máshogy festve, a kiskertben van egy édes ősz-illatú virágos bokor, vagy az egész kert tömve van tökökkel, szugeraboszikkal, pókokkal és csontvázakkal - közeleg a Halloween... Néhány háznak neve is van szépen ráírva, érezni lehet, hogy egy darabka magánélet kezdődik minden ajtó mögött - és ez szent, nem megzavarni való. Tudod, "a házam a váram".

Ha továbbsétálsz elérsz a kis domb tetejére. Egy templomot találsz ott - anglikánt, persze, bár mindenféle felekezetnek vannak erre templomai, még mecsetek is vannak. De ez a templom gyönyörű, talán az őt övező ódon temető miatt. Olyan hangulata van, mint a középkori szellemhistóriáknak, különösen éjjel - és én szeretek éjjel sétálni Londonban. Valószínűleg egy rókával is találkozol majd, ha ebben az időben sétálsz, nagyon sok a róka errefelé. Meg a mókus, mindenféle kacsa és lúd és egyéb vizimadarak a parkokban. Még fekete hattyúk is.

De úgy is dönthetsz, hogy a Hoe streetet választod, ami mindig eleven - munkába menet szoktam arra járni. Egészen más, mint a kis utcák. Itt megtalálsz minden nemzetet (néha még angolok is vannak!), arabokat, indiaiakat, afrikaiakat, lengyeleket, olaszokat, magyarokat és így tovább. És ugyanígy a boltokkal, rengeteg van belőlük és valahogy mind egy-egy nemzetet, kultúrát, mentalitást képvisel.

Vagy otthon is maradhatsz. A szirénákat gyakran hallani, meg a buszok és autók zaját is, persze. Néha eltűnődöm rajta, miért hallom a rendőröket és mentőket olyan gyakran... Talán mert közel van Tottenham Hale ami gettó hírében áll. Néha ott szállok át az éjszakai buszokkal, mert a metró éjfél körül megáll.

Persze az ismert tradicionális London is itt van, legtöbbször akkor találkozom vele, ha munkába megyek. Legutóbb például a London Eye közelében vitt az utam a munkába. Visszafele jövet pedig láttam az esti fényeit. Hát... igazán nem volt csúnya. Néha a belvárosban is sétálok, de azzal nem akarlak untatni titeket, inkább nézzétek meg a fotókat jobboldalt, ha van kedvetek.

Hát, így látom én Londont. Legközelebb talán a napi ritmusról írok (ha létezik itt ilyemi), még nem tudom, meglátjuk. A mai zene szintén egy benyomás inkább, de nem sok köze van a bejegyzéshez. Köszönöm, hogy olvastok! =)

______________________________________

Music for today / Zene mára:

"È la pulce d'acqua
che l'ombra ti rubò
e tu ora sei malato
e la mosca d'autunno
che hai schiacciato
non ti perdonerà.

Sull'acqua del ruscello
forse tu troppo ti sei chinato,
tu chiami la tua ombra,
ma lei non ritornerà."